2016-ot írunk, és elérkezett az ideje, hogy újra elővegyem a
Márévárról készített modellemet. Ezt nem csak a Pazirik Kft-nél rendelkezésemre
álló technikai újítások és erőforrások indokolták, de idő közben Buzás
Gergellyel aprólékosan átrágtuk a vár rekonstrukciójának kérdését. A kezdeti
elképzeléseim többnyire naiv hibáktól hemzsegtek, bár kiváló alapot nyújtottak
az új rekonstrukciós modell előkészítéséhez. A továbbiakban nem is szeretnék
feleslegesen kitérni olyan kérdésekre, amit a korábbiakban már tárgyaltam,
hanem szeretném bemutatni, hogy mi változott, és mivel indokoljuk mindezt. A
vár modelljének felhasználásával animációs film is készül. Itt én
inkább az érdekesebb technikai részletekre szeretnék kitérni, a többi attrakciót a Pazirik weboldalon lehet majd megtekinteni.
 |
| Máré vára XVI. század - elméleti rekonstrukciós kísérlet - Pazirik Informatikai Kft. |
A legalapvetőbb változást a minőségi javuláson túl a terep
jelentette. Ezúttal sokkal nagyobb területet készítettem el a vár
környezetében, és sokkal pontosabban tartottam magam a valós terepvonulatokhoz.
Ma már könnyű hozzájutni a tájak domborzatának 3 dimenziós felhasználású fájl
állományához, így azt csak némileg kellett módosítanom a helyszíni bejárás
alkalmával, amikor kollégáimmal felmértük a terepet, és légi felvételt készítettünk
a várról. A helyszíni kőzet és a talaj gondos szemügyre vételén túl magával a
várhegy alapkoncepciójával is el kellett némileg időznöm.
 |
| Máré vára XVI. század - elméleti rekonstrukciós kísérlet - Pazirik Informatikai Kft. |
Az alapvető hiba az eredeti
modellemnél az erdő, amely ma is borítja a várhegyet. Ez anakronisztikus, mivel
a középkori várak körüli területet nagy igyekezettel irtották. A középkorban ez
a várhegy teljesen kopasz volt. Ennek ismeretéhez elég a kor hadászati
logikáját figyelembe vennünk. Mit ér az erősség, ha az ellenség egész a falakig
tud sűrű erdőben rejtőzve osonni? Nem is beszélve arról, hogy a fákra felmászva
belátnak, vagy belőnek a várba. Harmadrészt pedig kiváló faanyagot biztosítana
az ostromhoz a vár közvetlen tövében az erdő a támadók részére. Arról már nem
is beszélve, hogy a vár a völgyet ellenőrizte, ergo rá kell látnia a védőknek a
völgyre. Nem is ragozom tovább az ügyet...
 |
| Máré vára XVI. század - elméleti rekonstrukciós kísérlet - Pazirik Informatikai Kft. |
A környező hegyekre a korra jellemző helyi
fafajok kerültek, kocsányos tölgy és bükk. A völgybe kis erdei út és patak is
került, mely ma is ott folyik. A középkori források alapján, Magyaregregy
külterületén 18 középkori elpusztult faluról tudunk. A községtől, mintegy 5
km-re emelkedő Várhegy csúcsán épült a vár, nem kizárt, hogy a várhegy tövében akár több kisebb falu is létezett. Én ezeket nem jelenítettem meg, mert a rekonstrukció
szempontjából irrelevánsak.
 |
| Máré vára XVI. század - elméleti rekonstrukciós kísérlet - Pazirik Informatikai Kft. |
Maga a vár egyik legszembetűnőbb változása a vakolt fal, ami
fehérre van meszelve. Nos, ez nem különleges dolog, hisz minden várat
igyekeztek hasonlóan védeni a fagytól és a csapadéktól, ráadásul presztízs
szempontból sem utolsó látvány a napfényben vakító fehér vár. Az épület körül
latorkertként szolgáló cölöpsornak vannak régészeti nyomai, ezért ez felkerült
a modell köré. Ugyancsak a cölöplyukak sugallják, hogy a külső vár kaputornya
fából épült és nem kőből, csak a farkasverem volt kifalazva, ahogy ma is
látható. Gergely értelmezése szerint a külső vár védelmi rendszere egy két
toronnyal megtámogatott pártázatos kőfal, ami mögé cölöpsort verve földtöltés
szolgált járószintként. A vár mai terepviszonyai alapján ezt nehéz elképzelni,
mivel az alsó vár régészeti ásatásaikor elhordott nagy mennyiségű föld nem lett
visszahordva a „helyére”. A további cölöplyukak alapján megsaccolható a faszerkezetű
gazdasági épületek pozíciója és mérete.
 |
| Máré vára XVI. század - elméleti rekonstrukciós kísérlet - Pazirik Informatikai Kft. |
Újabb szembetűnő újdonság a várfalak pártázatán konzolosan
túllógó fa védőfolyosó, ami fazsindelyes nyeregtetővel van ellátva. Ennek létét
a falsíkon kívülről látható gerendafészkek sugallták. A belső kaputorony
magassága így indokolt, hogy a várfalak magasságáig felérjen, és így a kaputorony
és a várfalon lévő kapu is egy szintre kerül. Indokolttá vált a fa szerkezetű
lépcső, amely egy felfalazott farkasvermen keresztül vezetett a kaputoronyba.
Ebben újabb farkasverem volt, amit egy középső tengelyen elbillenő híd zár le.
A belső várfalon azonban már nem volt felvonóhíd, csak egy kétszárnyú vastag
tölgyfaajtó.
 |
| Máré vára XVI. század - elméleti rekonstrukciós kísérlet - Pazirik Informatikai Kft. Figurák: Digitális Legendárium |
A belső vár épületeit Gergely nagy bizonyossággal felvázolta az
ásatási rajzok figyelembevételével. A pécsi kőtárban található gazdag
reneszánsz faragott kőanyag alapján ablakkereteket és ajtókereteket is tudtunk
rekonstruálni. A korábbi elképzelésekkel ellentétben a zárt erkély részeként
azonosítható darabok valójában inkább egy díszes kályha részei voltak. A
gyönyörű faragott kőanyag arra enged következtetni, hogy a várban nem aprózták
el a státuszt hirdető díszítéseket, így bátran helyeztünk a korban elterjedtnek
számító bronz csúcsdíszeket a tornyok tetejére, bár ezek hitelességére nincs
konkrét bizonyítékunk.
 |
| Máré vára XVI. század - elméleti rekonstrukciós kísérlet - Pazirik Informatikai Kft. Figurák: Digitális Legendárium |
A modell legfontosabb újításait mind felsoroltam, ezeken
felül csak apróbb esztétikai jellegű újítások történtek, illetve a XVI.
századnak megfelelő öltözékkel pár embert is elhelyeztem a kompozícióban,
ezekért köszönet a Digitális Legendáriumnak. A projektről további információkat
a Pazirik weboldalon lehet találni: ITT
Források:
G. Sándor Mária: Adatok Márévár építéstörténetéhez (Műemlékvédelem 1966/3) HA. 1.614
H. Nándori Klára: Márévár helyreállításának terve (Műemlékvédelem 1966/3) HA 1.614.
Szakértők:
Buzás Gergely
Szakértők:
Buzás Gergely
