2020. január 30., csütörtök

A kanizsai vár elméleti rekonstrukciója 1600-ban

A kanizsai vár 1600 körül madártávlatból, délnyugatról. Elméleti rekonstrukciós elképzelés Pazirik Kft. ©

   A kanizsai vár rekonstrukciós munkáit 2016-ban kezdtük el, amikor a Netta-Pannonia Környezetvédelmi Kft. akkori ügyvezetője, Horváth Balázs megkeresett minket. Őt nem csak a gyermekkora óta tartó vár iránti rajongása vezérelte, hanem az is, hogy az egykori erődítmény magja a cég telephelye alatt, a mai Vár utca környékén, az egykori szeszipari vállalat és az üveggyár helyén található. A modellezési és textúrázási munka koordinációját és oroszlán részét kollégám Maróti Zoltán végezte, Tabányi Balázzsal működtünk közre egyes feladatokban, én a berendezésben, pár élpület elkészítésében és az utómunkában vettem részt. 

   A szinte nyomtalanul eltűnt vár lokalizálását mindössze Méri István 1954–1957 között folytatott ásatásai segítették korábban. Ezek alapján tudtuk, hogy a szeszgyár épülete alatt húzódik a várkastély romja. Annak ellenére, hogy ritkaság számba menő módon nem múzeum, vagy állami szerv felkérésére dolgozunk, sikerült a projekthez megnyerni olyan szakértők segítségét, akik a legtöbbet tudták hozzátenni a kanizsai vár rekonstrukciós munkáihoz. Felbecsülhetetlen segítséget nyújtott Száraz Csilla, a kanizsai Thúry György Múzeum igazgatója, a várkastély elméleti rekonstrukciós munkáit pedig Szőke Balázs készítette, Buzás Gergely konzulensi közreműködésével. A vár, a benne található épületek és a környezeti táj szakértői hátterét pedig Kelenik József szolgáltatta. Az azóta eltelt években egyre több szakembert és technológiát tudtunk csatasorba állítani az erődítmény kutatásához, így a gyűjtött adatok kiegészültek talajradaros mérések eredményeivel is, amelyeket Dr. Páll Dávid Gergely készített, illetve Pánya István tájrekonstrukciós munkája folyamán rendkívül fontos támpontokat nyújtó archív légifotók is a látóterünkbe kerültek. 

   A továbbiakban megkísérlem összefoglalni, hogy a vár rekonstrukciójának első ütemét milyen adatok alapján, és miként végeztük el. A terület sűrű beépítettsége miatt, a LIDAR vizsgálat és a helyszíni bejárás sem bizonyult hathatós kiindulási pontnak, ezért kizárólag két támpontot sikerült találnunk: Méri István régészeti felméréseit, illetve Pietro Ferrabosco 1572-es hadmérnöki tervrajzait, amelyek annak ellenére, hogy a 16. század végén készültek, bámulatba ejtő pontosságot mutattak. Kelenik József német nyelvű írásos forrásokból fordított anyaga ugyancsak rendkívül hasznosnak bizonyult, hiszen részletesen leírták a vár építésének folyamatát, nemcsak a várfalszerkezetet ismertük meg, de méretek és mennyiségek is előkerültek – ezek segítettek pontos képet alkotni az építmény arányairól. Egyéb ábrázolásokat is felhasználtunk, melyeket később részletezek. 


Pietro Ferabosco felmérése, 1572 (Bécs, Hadilevéltár)

   Kanizsa várának építéstörténete jelenlegi ismereteink szerint a 13–14. század fordulóján indult és egészen 1702-ig, a vár pusztulásáig tartott. Ennek a mintegy négy évszázados történetnek három korszakából választottunk pillanatképeket. A várkastély három korszakának elméleti rekonstrukciója készült el, illetve a teljes vár 1600 körüli állapotának modellje. A belső vár építési periódusairól és rekonstrukciós elképzeléséről már megjelent a VKT magazin évkönyvében egy terjedelmesebb cikk Szőke Balázs tollából, ezért csak röviden szeretnék összefoglalni pár gondolatot az épületről. Az ötszög felé hajló négyzet alakú várkastélyt egy kis homokdombra emelték, főhomlokzata dél felé nézett. Vándor László szerint a vár központi épülettömbje azoknak a szabályos alaprajzú váraknak és palotáknak a csoportjába sorolható, amelyek az Anjou-korban jelentek meg, s melyeknek építése Zsigmond uralkodása alatt teljesedett ki. Az 1380 körül, gótikus stílusban emelt, torony nélküli épülettömb négy szárnya zárt udvart ölelt körbe. Az udvar egyik oldalán a mintaadó diósgyőri és zólyomi várakhoz hasonlóan árkádos loggia nyílhatott a földszinten. A vékony várfalakat szabályosan elhelyezett támpillérek erősítették kívülről. A vár emeleti részét védőpártázat zárhatta le, az ilyen torony nélküli középudvaros vártípusra jó példa az ozorai valamint a véglesi vár. A 15. század folyamán átépítették, amire nem csak a reprezentációs igények adnak magyarázatot, de a vár 1443. évi ostroma is. A déli oldal közepén, ahol a falak kissé szabálytalanul megtörtek, felépült egy magas kaputorony.
Az összefüggő, tömbszerű alapozásba a korábbi falak és támpillérek alapozását is belefoglalták. Az 16. században a Nádasdy család rezidenciája lett a vár, ekkor alakíthatták ki az udvar négy oldalán körbefutó loggiát, amely a felméréseken is jól kivehető. Ekkorra már egy újabb emeletet húzhattak az egykori védőpártázat helyére. Ezt az állapotot láthatjuk a vár 1600 körül készült, hitelesnek elfogadható ábrázolásán. 1555-re Kanizsa is a végvári rendszer része lett, emiatt 1558–59-ben újabb átalakításokra került sor. 1566-ban már a Balaton-Dráva közti főkapitányság székhelye Kanizsa. A Szigetvári ostrom után királyi kézbe került a vár, és egy új, korszerű erődítmény építése kezdődött meg, amely nagyobb létszámú katonaság állomásoztatására is alkalmas volt. A munkálatok 1568-ban indultak meg, de a fennmaradt jelentések szerint, csak az 1570-es évek végétől vettek komoly lendületet. Sajnos a tervezett erődítmény, melyet Ferabosco és Baldigara tervezett,
a pénzhiány miatt sosem épült meg teljesen. Az 1600-as török ostrom így a várat félkész állapotban érte, és ez meg is pecsételte további sorsát. Az ostrom után az oszmánok katonailag jól védhető állapotba hozták a várat, de erről a korszakról majd talán a későbbiekben fogunk értekezni. 


A kanizsai vár 1600 körül madártávlatból, északnyugatról. Elméleti rekonstrukciós elképzelés Pazirik Kft. ©

   A 1600-as, az ostromot megelőző állapot rekonstrukcióját a környezet elkészítésével kezdtük. Először meghatároztuk a vár és a város helyzetét a rendelkezésre álló adatok segítségével. Az első katonai felmérés és korábbi vízrajzi térképek adatai alapján kialakítottuk a környezet durva vázlatát, alapul véve a mai domborzat DDM (digitális domborzatmodell) adatait. A modellen a terep 100x100 km, a horizont a középponttól 50km-re van, így a madártávlati képeken a környező táj is hitelesen jelenhet meg. Ezen a ponton még mindig csak vázlatosan gazdagítottuk a részleteket: cserjés területek, nádasok, erdők, nyílt vízfelületek kerültek kialakításra. Egy későbbi fázisban a környék növényzetét alapos tájrekonstrukciós elvek alapján készítettük el, figyelembe véve a tájegység növénytársulásainak az adott domborzati és vízrajzi viszonyokra jellemző előfordulását. A tereppel egy időben a kastély modellezését is megkezdte a csapat másik fele. A szakértőktől kapott, a képkészítésre nem alkalmas CAD modelleket folyamatos egyeztetés mellett újra modelleztük az általunk használt célszoftverben. A modellezés után megkaptuk a textúrázási útmutatókat is, úgy, mint építőanyagoknak, falak díszítőfestésének meghatározása, így folyamatos egyeztetések mentén elkészült a végleges látványterve az épületeknek. 


A kanizsai vár 1600 körül madártávlatból, délnyugatról. Elméleti rekonstrukciós elképzelés Pazirik Kft. ©

   A vár falainak pontos nyomvonalát a Ferrabosco ábra pontos méretezései alapján, ismert referenciapontok alkalmazásával jelöltük a domborzati térképen. Ilyen ismert referencia pontok az ásatási rajzok támpontjai, illetve az archív fotókon jól kivehető várút. A várfalak szerkezetét tekintve szerencsés helyzetben voltunk, hiszen nem csak felmérések, de építési jelentések is rendelkezésünkre álltak. Például Arkhonat építőmester jelentése 1583 február-márciusából, Kielmann emlékiratának adatai (1583. március 23.), Ottavio Baldigara 1583. július 12-i jelentése, vagy Ferabosco jelentése 1578 szeptemberéből. A fal építésének módszereit és menetét részletesen lejegyezték, Kelenik József pedig a források magyar nyelvre történő lefordítását követően pontosan felvázolta azok szerkezetét. Az alkalmazott mértékegységek (bécsi mérték szerint) a következők voltak: Klafter (Kl): 1.89m (6 Fuß = 1 Klafter), Fuß (F): 0,316m, Kubikklafter: 6,822m³. A belső vár udvarának teljes feltöltése, valamint a külső vár bástyáinak és falainak megépítése 2Kl = 3,78m (fél)magasságig 49100 Kubikklafter = 334 862m³ föld megmozgatását tette volna szükségessé – nem csoda, hogy nem sikerült befejezni. Jól példázza a vállalkozás gigantikus mivoltát Kelenik József összehasonlítása, miszerint ez a földmennyiség E 500 0-9 típusú vasúti tehervagonokba rakodva (melyben a szállítható rakomány térfogata 36m³) 9302 vagonban férne el, ami egy 93 km hosszú szerelvényt jelentene. 


A vár és mezőváros alaprajza, 1587–1594 (Bécs, Hadilevéltár)

   Az építőkőben szegény tájegység miatt minden földből és cölöpökből épült, kivéve pár fontosabb épületet, amelyeket téglából emeltek. Az 1600-as, hitelesnek elfogadható ostromrajzon jól kivehetők a várban található építmények és azok jellege. Nagy részük a korra és tájegységre jellemző gerendavázas, paticsfalú épület volt, többnyire nád illetve zsindely fedéssel. A várban jól elkülöníthető a várkút, a szárazmalom, illetve a cölöpsorral körbevett lőszerraktár, melynek bejárata felhúzható kapuval, az első emeleten nyílt. A várkastély déli oldalán, az egykori várárok feltöltött helyén veteményes kert látható a rajzon. A város felé néző, téglából épült keleti kapuház is markánsan kiemelkedik az épületek tömegéből, vele egyvonalban a kortinák töltésére felvezető fedett „lépcsőházak” láthatók. A várat kettévágó vizesárok mentén emelt palánkfal és gerendákból épült bástyák is szépen értelmezhetők a rajzon. Az ötszögletű várnak 1600-ra még csak a keleti része készült el, két kazamatákkal ellátott hatalmas, korszerű olaszbástyával, a maradék három bástya félkész állapotban volt. A vár nyugati udvara még mocsaras, az elvadult sásos-nádas terület feltöltésére még nem került sor. Az erődön keresztül vezető gerendaút a nyugati oldalon az egyik bástya szomszédságában haladt át a várfalon, kapuja mellett fából épített erődített őrház állt. Ennek az épületnek is Kelenik József készítette el a méretezett tervét, amely alapján modelleztük. Az őrháztól pár száz méterre egy un. góré (a korra jellemző, fából épített őrtorony) ábrázolását láthatjuk. Innen, nagy magasságból kémlelhették az őrök a környező vidékeken zajló csapatmozgásokat. 


A kanizsai vár 1600 körül madártávlatból, délről. Elméleti rekonstrukciós elképzelés Pazirik Kft. ©

   Kanizsa városának rekonstrukcióját ezúttal csak vázlatosan készítettük el, ennek több oka is volt. Egyrészt a város a 17. századig könnyű szerkezetes, fa és patics építésű házakból állt, és sajnálatos módon számos alkalommal feldúlásra került az ellenség által. A felégetett várost többször építették újra, mely a végvári időben jellemzően már a katonák és családjaik lakhelye volt első sorban. Ezáltal a város kiterjedése, formája és pontos helye folyamatosan változott. Ásatási adatok sajnos csak kis számban állnak rendelkezésre, amelyek alapján igaz, be lehet határolni a városi erődítések cölöpfalainak egy-egy szakaszát, de hiteles nyomvonal rekonstrukciót nem tesznek lehetővé. A Ferabosco rajzokon látható város egy tervezett település, amely sosem épült meg abban a formában, az 1600-as ostrom ábrázolásain látható, hogy négyszögű, sarkain kerek bástyákkal megerősített palánkfal vette körbe a hevenyészett települést. Külön említést érdemel a három párhuzamos várárok, ami a vár árkától a városig fut. Ezek nem kizárólag védelmi céllal létesültek, hanem a természetes magaslaton fekvő város szilárd, homokos talajának csónakokon való szállítását is lehetővé tették a mocsaras udvarú vár feltöltési munkáinál. Gondoljunk bele, mennyivel egyszerűbb vízen szállítani nagy tömegű földet! 


A kanizsai várfal metszete Pazirik Kft. ©


   Végezetül a kanizsai, földből és cölöpökből épült várfal építésének lépéseit ismertetem, melyek ugyancsak Kelenik József kutatómunkájának eredményei. A mellékelt ábrán látható pontok magyarázata a következő: 




1. Mocsaras tó partján zsinórral kijelölik a nyomvonalat. 
2. Két sor cölöpöt vernek le, rőzsével megfonják. A mocsaras talajt kiemelik, majd ágakból font ún. leszék kerülnek a mederbe, amelyre homokos föld kerül. 
3. Lefektetik a tölgyfa kereszttartókat V alakban. 
4. A kereszttartók belső oldalához egyenes tölgyfákat állítanak, kissé befelé dőlve. 
5. A kereszttartókra földet hordanak, lefektetik a második sor kereszttartót. Kötéllel rögzítik ezeket. A fal külső síkját gerendákkal és rőzsefonattal erősítik meg, kívülről agyaggal tapasztják be, mögé agyagos földet döngölnek. 
6. A kész sáncra két egymás felé dőlt cölöpsort vernek, közé föld kerül. Ez lesz a mellvéd,  melynek belső oldalára egy padka készül a várat védő lövésznek. 


A várról készült hitelesnek elfogadható ostromrajz részlete

   Kanizsa kutatása jelenleg is zajlik, folyamatosan dolgozzuk fel a talajradaros eredményeket, talán kisebb ásatásokra is sor kerül a közeljövőben. Reményeink szerint az elkövetkező években újabb tudományos
felfedezésekkel gazdagodunk, és tovább árnyalhatjuk az egykori végvár építési periódusainak modelljét. Szeretnénk a mezővárosról alkotott képünket is tisztábbá tenni, de tervezzük a vár 16. század eleji állapotának és a török kori állapotnak a rekonstrukcióját is.

A kanizsai vár és a település 1600 körül madártávlatból, délnyugatról. Elméleti rekonstrukciós elképzelés Pazirik Kft. ©

A képeket itt lehet megtekinteni: http://kanizsavar.hu/
Pazirik weblink: https://pazirik.hu/projekt/kanizsa-egy-elfeledett-var-ujraeledese/