Mielőtt bárki azt gondolná magában „Nahát, tényleg így
nézett ki a Kószavár?”, elébe vágok és sietve elmondom: a várról szinte semmit
nem tudunk. Így az én rekonstrukcióm is a fantázia műve, a kor motte
építészetének egy lehetséges formája. Cseke György tollrajza ihletett meg, a
hasonlóság nem véletlen.
 |
| Kószavár - Pécsvárad (XI. század - elméleti rekonstrukció) |
A Pécsvárad közvetlen közelében fekvő várhegy a 6-os főút mellett terül el. A várdomb platója 12 m x 18 m méretű, és körülbelül 25-30 méter magas. A domb belsejében lévő mélyedés arra enged következtetni, hogy egykor a dombtetőn egy torony állhatott. Régészeti ásatás nem történt a területen, egyetlen kutatója Sándorfi György volt, aki 10 m x 15 m méretűre becsülte az épületet.
 |
| Kószavár - Pécsvárad (XI. század - elméleti rekonstrukció) |
A domb nyugati oldala egy széles platóba megy át, ami arra enged következtetni, hogy ezen az oldalon lehetett a vár bejárata. Sándorfi György motte típusú várak közé sorolta, de ezt egy romantikus elmélettel kötötte össze, miszerint brit hercegek építtették a várat 1022-ben, amikor a Magyar királysághoz menekültek. Ez azonban sajnos a legkevésbé sem valószínű. Másik elmélete szerint Kószavár a még gyermek II. (Vak) Béla számára épült. Ezt sem támasztja azonban semmi alá. Egyes kutatók szerint csak egyszerű faváracs volt, vagy őrtorony. Akármi is volt, a XI. század és a XIII. század között épült és még az Árpád korban el is pusztult.
 |
| Kószavár - Pécsvárad (XI. század - elméleti rekonstrukció) |
Mindenesetre én úgy döntöttem maradok a motte mellett, és
nem klasszikus angol stílusú „motte and bailey” várat csináltam, hanem egy
szerényebb, inkább őrposzt jellegű épületet. A 3 emelet magas masszív faépületnek
csak az alapja készült kőből, hogy a homokos talajon stabilan álljon. Erre
régészeti adat nincs, tehát feltételezés ez is. Kéményt is ez a kő alap miatt kaphatott csak az építmény a munkámban, de alapvetően a faváraknál nem volt jellemző ez a csak később elterjedő fűtési megoldás. Bevallom, ez inkább esztétikai szereppel bír esetemben.
 |
| Kószavár - Pécsvárad (XI. század - elméleti rekonstrukció) |
A pécsváradi apátság mindössze pár kilométerre fekszik, Szent István király alapította 1015-ben. Alapítólevelében felsorolták az apátságot ellátó környékbeli falvakat is. A Kószavár azonban csak rejtélyes, a helyiek között szájhagyomány útján továbböröklődött szó, írásos nyomát nem ismerjük. A német nyelvű kultúrában a Török-domb név maradt fenn a helyszín kapcsán, a legenda szerint török akasztófa volt rajta.
 |
| Kószavár - Pécsvárad (XI. század - elméleti rekonstrukció) |
A Kószavár nem egy hihetetlenül izgalmas épület, nem sokat tudunk róla, de ha tudnánk, akkor is jelentéktelennek tűnik a rangosabbnál rangosabb hazai várak sorában. Mégis, engem elvarázsol az Árpád kor ködbe vesző mecseki tája, és a kis primitív helyőrség látványa, ahogy kiemelkedik az őszi fák lombkoronájából. Köszönet Mihályi Zsoltnak a segítségért a háttér technikai kivitelezésénél!
 |
| Kószavár - Pécsvárad (XI. század - elméleti rekonstrukció) |
