Sümeget,
mint birtokot Szent István király adományozta a veszprémi püspöknek 1000 körül.
A hagyomány szerint már ekkor állt valamiféle erődítmény a Várhegyen, ahol a
templárius lovagok megtelepedtek, és a déli oldalon 1210 körül elkezdték
építeni a mai vár alapjait. Persze több elmélet is létezik, van, aki a
tatárjárás utánra, 1260-70 tájára helyezi a vár építését, méghozzá Kaplony
nembeli Zlandus veszprémi püspök személyéhez kapcsolja, de van, aki szerint a
Balogh nemzetségből származó Széchy II. Pál püspök idejében, 1263-75 között
került sor annak felépítésére. Első említése 1292-ből való, a községről
1340-ben írtak, amikor már temploma is volt.
Valószínűleg először csak egy
lakótorony épült fel, a mai öregtorony elődjeként. A vár többi része a XV.
század közepén Unyomi Miklós várnagysága idején és irányításával épült meg.
Ulászló egy 1442-es oklevelében azt olvashatjuk, hogy a támadók 1440-ben ostrom
alá vették a várat és körülsáncolták. A kutatók arra következtetnek, hogy ez az
akkor még nagyrészt beépítetlen Várhegy fennsíkján történt. Bizonyára pont ezen
tapasztalatok késztethették Unyomi Miklóst, hogy az egész fennsíkot védőfallal
vegye körül. A sümegi vár nagyobb bővítéseit a XV. század folyamán Gathalóczy
Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János
(1489-1499) püspökök idejében végezték.
 |
| Sümegi vár - XVII. század - elméleti rekonstrukció - 1.0 verzió |
A vár
1524-ben leírt vártartomány gazdasági és birtokviszonyai a következők voltak:
egy várnagy, egy alvárnagy, négy fegyveres őr, hét kapuőrző, egy pék és egy
kertész. Hadifelszerelése 4 ágyú, 27 szakállas puska, fél hordó puskapor, lándzsák
és nyílvesszők voltak. Először 1544-ben foglalta el a török a várat, de az
rövid idő múlva felszabadult. Veszprém várának elfoglalásától, 1552-től,
mintegy kétszáz éven át Sümeg volt a püspökség székhelye, ezért Köves András
püspök megkezdte az ostrom során megsérült vár felépítését. 1569-ben Giulio
Turco olasz hadmérnök Sümeg váráról is készített felmérést, amely pontosan
mutatja a vár akkori állapotát. A XVII. század közepén Széchenyi György
püspöksége alatt újabb építkezések történtek a várban és a városban. A vesztett
szentgothárdi csatából 1664-ben erre visszavonuló török sereg megostromolta a
várost, azt elfoglalta és felgyújtotta, a vár is kigyulladt. A vár
helyreállítására Sennyei István püspök nevéhez fűződik, aki felépítette a
kaputoronynál levő és róla elnevezett Sennyei-bástyát. A város is hamar
felépült. Ezekből is láthatjuk, hogy a városnak nem egyszer kellett
újjáépülnie. Korabeli iratok igazolják, hogy például az 1700-as tűzvész csak a
Ferencesek kolostorát és négy, téglából és kőből épült házat kímélt meg. Ezért
a városfalakon belül az újjáépítés során csak kőházak építését engedélyezték,
megelőzve azt, hogy hasonló katasztrófák ismét előforduljanak. Ebből arra
következtethetünk, hogy a település ezt megelőzően túlnyomórészt nádfedéses
vályogházakból állhatott, amely építkezési forma még ma is kiválóan
felismerhető a környéken.
 |
| Sümegi vár - XVII. század - elméleti rekonstrukció - 1.0 verzió |
A sümegi
vár rekonstrukciójával meglehetősen kemény fába vágtam a fejszémet. Több
szempontból is nehéz feladat, ami rengeteg további kutatást fog kívánni. Azért
ez a számítástechnikai kifejezés a címben, mert a vár rekonstrukciója kezdeti
stádiumban van, tehát sok ponton kell még rajta módosítanom, mire a lehető
legközelebb jutok a valószínűsíthető kinézetéhez. Bizonyos tekintetben szerencsés
választás volt, hisz a vár falai túlnyomórészt állnak, illetve az elmúlt 100 év
műemlékvédelmi munkáinak köszönhetően sok részlete visszaépítésre került. Nem
kis erődítményről beszélünk! Legelső lépésként egy 17. századi állapotát
próbáltam megragadni. Azért ezt, mert erről az állapotról tudni a legtöbbet. A
barokk átépítések jelentősen megváltoztatták az építmény küllemét, ezért nem
egyszerű visszafejteni a régebbi korokat. A gondot az jelenti, hogy így a
várral együtt a hegy aljában elterülő várost is meg kellett építenem. Ennek
kinézetét azonban nem egyszerű dolog rekonstruálni. De nézzük csak meg a vár
építésének történetét, és vegyük sorba a még megválaszolásra váró kérdéseket!
 |
| Sümegi vár - XVII. század - elméleti rekonstrukció - 1.0 verzió |
A
szabálytalan sokszög alakú vár észak-déli irányban elnyúló tömege a meredek
várhegy platójára épült, XV. században épült kaputornyához szerpentines út
vezet. A kaputorony falába illesztve Senyei István veszprémi püspök monogramos
címere látható 1674-ből, amit bizonyára az 1664-es török ostrom utáni
felújításkor helyeztek el. A kaputorony már önmagában kérdéseket vet fel, mivel
látható, hogy a jobbra nyíló őrszoba déli falában egykor felvonóhidas
gyalogkapu helyezkedett el. Az írásos emlékek alapján olyan meredek volt a
felső szakasz, hogy a szekereket kötéllel kellett leengedni. A Sennyei bástya
Giulio Turco rajzán még nem látható, ezért minden bizonnyal később, a XVII.
század végén építették. Ennek kövei is jelentősen eltérnek a vár többi
falazatától. A kaputorony korábbi kinézete nem csak abban a tekintetben
kérdéses, hogy mi volt a Sennyei bástya helyén pontosan, hanem abban is, hogy
vajon volt-e csapóhíd, vagy portcullis alkalmazva korábban. Ezek eldöntéséhez
személyesen meg kell vizsgálnom újra a helyszínen a falakat, illetve szakértői
segítségre is szükség lesz.
 |
| Sümegi vár - XVII. század - elméleti rekonstrukció - 1.0 verzió |
A külső
kaputoronytól a belső kaputoronyig falszoros fut, melyet délről védőpártázatos
fal véd. Ebben máig láthatóak a gyilokjárót tartó gerendafészkek, alul lőrések
nyílnak rajta. Az öregtornyot védő nagy bástya támpillérének tövében egy
ajtónyílás látható. Ehhez hasonló apróbb részleteket tudatosan nem dolgoztam ki
egyelőre, mert szükségem lesz egy újabb helyszíni szemlére, hogy pontosan
elkészíthessem ezeket. A belső kaputorony egy gyalogkapuval és egy lovaskapuval
nyílik a falszorosba, csapóhídjai alatt 4 méter mély farkasverem tátong.
 |
| Sümegi vár - XVII. század - elméleti rekonstrukció - 1.0 verzió |
A belső
kaputoronytól jobbra a fellegvár található, aminek első formája a XIII.
században épülhetett. Udvarát délről fal zárja le, melyben félköríves kapu
nyílt, amit később befalaztak. Az 1959-ben meglelt Vetési Albert püspök
(1458-1468) címerének helye pontosan ez a kapu felett volt. A belső kaputorony
mellett nyílik egyből a folyosó, ami a fellegvárba vezet. A folyosó keleti
oldalán található a várkápolna, amit 1498-ban Vitéz János püspök építtetett. Az
öregtorony északkeleti sarkánál a falszoros keleti falában homokkőből és
téglából rakott kút látható. Az öregtorony 3 méter vastag falai szinte teljes
eredeti magasságukban állnak. A bejáratával szembeni boltozott ágyúállást a
XVI. században, a Nagy-bástya megépítésekor alakították ki. Az öregtorony
emeletére csak a fellegvár nyugati oldalán található lépcsőn keresztül lehetett
feljutni.
 |
| Sümegi vár - XVII. század - elméleti rekonstrukció - 1.0 verzió |
A belső
kaputorony az udvarra néző oldalánál a XVII. században épített barokk lépcső
rekonstrukciója látható. Ezt én is a ma látható lépcsőfeljáró alapján
készítettem el. A földszinti szobából lehet feljutni a darabontok szobája
feletti részre, míg a palotaépület déli helyiségeit egy ajtónyíláson keresztül
lehet megközelíteni. Az ún. Hosszú-pincén keresztül a Kis-pincébe, majd a
Nagy-pincébe jutunk. A Magas-torony előtti részen lépcső vezet északi irányba a
nyugati falszoros töltésének védőfolyosójára. Érdekes, hogy a várfal mentén az
északi és nyugati falszorosok ágyúkazamatás megszakításokkal földfeltöltéssel
lettek magasított ágyúplatformokká alakítva - ezáltal megszűnt a falszorosok
eredeti értelmében vett funkciója. Nem kizárt azonban, hogy eredetileg is ezzel
a céllal épültek, és sosem működtek falszorosként.
 |
| Sümegi vár - XVII. század - elméleti rekonstrukció - 1.0 verzió |
Az északi
falszoros töltésében egy torony maradványait találták meg, míg az északi és
keleti töltés találkozásánál a XVI. században épített Köves-bástyába vezető
folyosók találhatóak. A Köves-bástyát 1554-ben emelték, eredetileg kétszintes
volt, felső emeletét csak később építették rá, és tetővel fedték be.
A várudvar
északkeleti végében egy vízgyűjtő ciszterna került feltárásra, ami fölé
eredetileg egy kis kőépületet emeltek. Falainak maradványai máig fennmaradtak.
 |
| Sümeg - XVII. század - elméleti rekonstrukció - 1.0 verzió |
A külső
várfalak abban a tekintetben kérdést vetnek fel, hogy a XVII. században
pártázatosak voltak-e. A korábbi időkben bizonyára volt védőpártázat a falakon,
ami ma nem látható már. Kérdés, hogy az 1600-as években volt-e még szükség rá,
amikor a töltések már ágyúplatformokként üzemeltek. Ez további kutatásokat
igényel. A falak mögött különböző rendeltetésű helyiségek találhatóak, az
ágyúállás előtti részben volt valószínűleg az istálló, felette pedig
lakóhelyiségek sorakoztak. Az istálló utáni helyiség később épült az ágyúterem
előterévé. A szomszédos helyiséggel együtt a fűtőfolyosóról gyújtották be
tűzhelyüket az udvar felé eső következő szoba konyhájával együtt. Itt található
a konyha és mellette a sütőház maradványa. A keleti szárny a legfiatalabb, ez
nem esett át későbbi átépítésen.
 |
| a városfal helyszínrajza - forrás: muemlekem.hu |
A Várhegy
északnyugati lankáján található az ún. Tarisznyavár, ami valójában a Széchényi
György veszprémi püspök által 1656-1658 között építtetett 1100 méter hosszú
bástyákkal megerősített kőfal egyik kapujának bástyája, illetve egy kis
falszakasz is megmaradt mellette. Ennek a városfalnak több szakasza fennmaradt,
illetve egyik bástyája egy épület részeként látható ma. Miután 1700-ban a város
nagy részét tűzvész pusztította el, a falakon belül a 18. század folyamán épült
ki az ún. nemesi belváros. Központjában az 1649 után épített és 1724-1733
között jelentősen kibővített, Sarlós Boldogasszonynak szentelt, ferences
kegytemplom és kolostor áll, valamint az 1748-1753 között Padányi Biró Márton
veszprémi püspök által kiépített palota épületei. Ezek még nem álltak akkor,
amely időszakot választottam a rekonstrukcióhoz, de egyes források szerint már
akkor is állt püspöki lakóház Sümegen. A XVII. században felhúzott épületet
feltehetőleg a ferences kolostor alapítója és a vár átépítője, Széchényi György
emeltette. Ez a kb. 8x26 méteres, emeletes, egytraktusos épület lehetett a
magja a mai palota nyugati szárnyának. Keletre, a XVI. században alakult ki az
akkori jobbágyság városrésze, a Tokaj. Északi határában, a várba felvezető út
lábánál áll a 18. században épített váristálló. Rekonstrukciómon ez az épület
még nem szerepel. A belvárostól nyugatra, a középkori alapokon fejlődő ún.
Tizenhárom Város városrészben áll a plébániatemplom. Mivel a falakon kívül eső
városrészek pontos kiterjedéséről nincsenek ismereteim, ezeket a részeket
szórványosan beépített szérűskertekkel, parasztházakkal ábrázoltam. A
későbbiekben a kutatások alapján változtatok majd ezen is.
 |
| Sümeg a 19. században |
A
Rákóczi-szabadságharcban a vár és a város jelentős szerepet játszott, a kuruc
katonaság központja volt, ezért az osztrákok 1713-ban felgyújtották, és nagy
részét lerombolták. A vár régészeti feltárása Kozák Károly régész,
helyreállítása Koppány Tibor építész vezetésével 1957-64 között történt meg az
OMF költségére, ekkor tisztázták alaprajzi elrendezését, építési korszakait.
Köszönet Horváth Zsoltnak a térképek terén nyújtott segítségéért!
Források:
Koppány Tibor - A sümegi vár régészeti feltárása és romvédelme 1957 és 1965 között
Gerő László: Várépítészetünk
varak.hu
