Tátika várának rekonstrukciója

A Zalaszántó község határában található 413 m magas hegy tetejére épült a kelet-nyugati irányban nyújtott, szabálytalan alaprajzú Tátika vára. Nevét a Tátika nemzetségről kapta, melynek sarja volt Tádé, aki 1246-ban elpusztított egy Zala megyei Erek nevű települést, amin történetesen Kaplony nembeli Zlandus veszprémi püspök kúriája is állt. Az ezt követő per eredményeképp szerezte meg a püspök a területet, ahol 1246-ban kezdte el építeni Tátika alsó várát, mely nem azonos az ebben a cikkben tárgyalt várral.

A XIV. századtól már nem különböztetik meg okleveleink alsó és felső Tátika várát. Az építmény birtokos váltásairól és ostromairól írni nem célom ebben a cikkben, elég annyit megemlítenem, hogy a török 1589-ben feldúlta és kirabolta a várat, 1592-ben pedig már "castrum dirutum" azaz romos vár néven említik. 1713-ban Mercy császári tábornok hadgyakorlat címén felgyújtatta és földig romboltatta.

Tátika vára a XV. század végén - elméleti rekonstrukció 2013

A vár keleti részén épült meg a 2 méter falvastagságú öregtorony, ami 9x11 méter alapterületű. Legépebben az északi falhoz épült épületek falmaradványai és alsó helyiségeik dongaboltozata maradt fenn. Az alsó falvonulat maradványaiból arra lehet következtetni, hogy a várba tartó út egy fal szoroson haladt keresztül eredetileg. Ezt a fal szorost én nem ábrázoltam a rekonstrukciómban eddig, mert helyzete további kutatásokat igényel. A jövőben ezen is fogok fejleszteni. A fal szorost és a várat övező palánkból épült huszárvárat Gulio Turco hadmérnök 1569-es rajzáról ismerjük, de az eredeti rajz elveszett, ennek csak másolata maradt fenn, így nehéz beazonosítani az ábrán látható épületeket a rekonstrukcióban láthatóakkal.

Tátika vára a XV. század végén - elméleti rekonstrukció 2013

Tátika várának építőanyaga helyben bányászott bazalt, míg a boltozatok bazalttufából, a finomabb faragott részek homokkőből készültek. Ezek minden építési periódusban megtalálhatóak, csupán a habarcs összetétele változott a korokkal. Egyes helyeken ajtók és ablakok nyílásai is megfigyelhetők a rom falazatán. A vár pontos kinézetét sajnos lehetetlen rekonstruálni a rendelkezésre álló adatok alapján, de megpróbáltam a kor analógiái alapján a lehető legvalószínűbb módon elkészíteni a látványtervet.

Forrás:

Dr.Vándor László: Tátika vára

Dr. Bozóki Lajos - Nagy Veronika: Tátika vára

Turco rajzának másolata

Rezi várának rekonstrukciója

Rezi vára a zalaszántói medence fölé magasodó kiugró dolomittömbre épült, 427 méter magasságban. Romja csak az elmúlt évtizedekben vált látogathatóvá, az előző rendszerben katonai objektum volt a közelben, ezért nem lehetett megközelíteni. Első írásos említése csak 1378-ból való, keletkezéséről nem sokat tudunk. A szakma sokáig keverte a Tátika alsóvárral, majd később ez a félreértés tisztázódott. Nem akarnék belemenni a történeti áttekintésbe, hiszen a vár birtokosairól és történelméről több oldalon is részletesen olvashat az érdeklődő.

A vár legfontosabb része az északi oldalon található lakótorony, ami bizonyára az első építési fázisban készült, és legalább 3 szintes volt. Ennek jelentős falai álltak még a 19. század végén, mellette a kapuház jelentős részei és a nyugati fal lőrései is kivehetőek voltak. Ezek mára sajnos teljesen lepusztultak. Az északi falat 2000-ben tárták fel. A rom legjelentősebb falmaradványai a várudvart határoló keleti és nyugati fal, melynek sajnos egy jelentős része 1997-ben leomlott, majd végül részben visszaépítésre került. A falak a lakótoronyhoz később lettek hozzáépítve, és több építési korszakot lehet felfedezni rajtuk. Egy átépítéskor az eredetileg 125 cm vastag 3 méter magas falakat 6 méter magasra húzták fel, melyet 1 méter magas, 85 centiméteres védőpártákkal láttak el. Ezeket a falakat később 9 méteres magasságúra építették át. Ekkor már minden bizonnyal két védőfolyosó futott a falazaton egymás felett párhuzamosan. 2000-ben tárták fel a dél-nyugati kaputorony őrszobáját és az abban talált kályhát. Ebben az évben állagmegóvásra is sor került. Azóta újabb állagmegóvási munkák is zajlottak a várban, amikor a kaputorony romja fedést kapott.

Rezi vára a XV. század végén - rekonstrukciós elképzelés 2014

A vár rekonstruálásához nem tudunk jelentős mennyiségű segédanyagot felvonultatni. Gulio Turco itáliai hadmérnök rajza, és a 20. századi régészeti helyszínrajz mellett mindössze pár 19. századi ábrázolás maradt fenn az erősségről. A vár megtervezésekor 15. század végi analógiákat használtam, ami segítségével hozzávetőlegesen meg lehet állapítani az épület jellegét, de pontosan sajnos nem tudjuk megmondani, hogy nézett ki.

Rezi vára a XV. század végén - rekonstrukciós elképzelés 2014

Rezi vára alatt a hegyen épült őrtorony a nép ajkán Aligvár néven maradt fenn, mára ismeretlen a helye. Rezi 1588-ban még biztosan állt, egy évvel később azonban egy török támadás áldozatául esett és az akkor már elavult és erősen amortizálódott várat elbontották 1589 tavaszán, vagy legkésőbb nyáron a keszthelyi katonák.

Rezi vára a XV. század végén -
rekonstrukciós elképzelés 2012

Rezi vára a XV. század végén -
rekonstrukciós elképzelés 2012

Rezi vára felülnézetből - 2012

Forrás:

Szatlóczki Gábor: A Rezi vár históriája – a rezi váruradalom története (megjelent: Rezi, 2000)

Horváth Richárd: Romantikus história vagy tudományos várkutatás?

Rezi vára a XV. század végén -
rekonstrukciós elképzelés 2012