Hazánknak vannak területei, melyek híresek középkori templomaik sokaságáról, de Baranya megye ilyen tekintetben nem jut eszébe a legtöbb embernek. Nyilvánvalóan a régió kulturális és turisztikai ambícióinak függvénye, hogy műemlékei mennyire közismertek az emberek körében. Baranya megye középkori templomai köré nem épült komolyabb turizmus, holott felettébb értékes műemlék kincsről van szó. A megye területéhez cikkem folytatásában hozzácsatolom a Horvát határon túl található Eszék-Baranya megyét is, és ennek az összevont területnek a középkori templomait gyűjtöm csokorba. Eltekintve Pécs, Siklós és Pécsvárad egyházi épületeitől, elmondhatjuk, hogy falusi templomokkal van dolgunk, melyek nem kimondottan alkotnak egy művészettörténeti egységet. Györffy György Árpád-kori történeti földrajzában 190 templomot említ, melyek közül mára alig, ha két tucat maradt fenn. Az Oszmán hódítás idején a török seregek nyugat felé történő hadi felvonulásának útjába esett a térség, rengeteg falu elnéptelenedett, templomaik elpusztultak. A ma fennálló középkori templomok zöme is több periódusban átépítésre került. A templomokat Pécsről indulva látogattam meg, így mindig Pécshez mérem a távolságokat, egy ilyen túrát amúgy is érdemes e szép történelmi városból indítani.
 |
| Baranya megye középkori eredetű templomai - © Szakonyi Balázs |
Bakonya
 |
| Bakonya - © Fotók: Szakonyi Balázs |
Bakonya Pécstől 17 km-re található, az út egyenesen Cserkúton, Kővágószőlősön és Kővágótöttösön vezet keresztül, mindhárom település középkori templomát érdemes megtekinteni. A pécsi káptalan birtokaként 1235-ben szerepel írásban az alig 300 fő lakosságú település. 1332-ben plébánosa, egy bizonyos Jakab 60 báni dénárt fizet a pápai adószedőnek, ami nagyobb falura enged következtetni. 1721-ben üresen állt, tornya elpusztult. 1800-ban a pécsi káptalan átépíttette, 1867-ben kaphatta kereszthajós elrendezését és hajójának csehsüveg boltozatát. 1972-74 között az Országos Műemléki Felügyelőség helyreállíttatta a templomot, oldalhajóit elbonttatta. Ma egy nyugati, azaz homlokzati tornyos, egyhajós, félköríves apszissal zárt, román stílusú templomot láthatunk a Fő utca 7. szám alatt, amit a közelmúltban újfent renováltak. A kívülről fehérre meszelt épület falán tudatosan hagyták ki a középkori részeket, melyek így foltokban tűnnek szemünk elé. Az épületben freskótöredékek is előkerültek. Kora gótikus, tömb talapzaton álló, konzolos, kör alakú szenteltvíztartója a Jakabhegyi pálos kolostorból került ide. Szombaton 17 órakor szokott mise lenni a templomban, ilyenkor biztos nyitva van.
Bogdása
 |
| Bogdása középkori eredetű temploma |
Szigetvártól délre, Pécstől 52 km-re található Bogdása. Középkori múltú település, melyet már 1251-ben említ oklevél. Papja 1332-ben 20 báni dénárt fizet, ami alapján nem mondható a település vagy a templom gazdagnak. A kőben szegény környék protestáns hitet vett fel a XVI. században, de a reformátusoktól 1746-ban visszaperelik a katolikusok, majd 3 évre rá felújítják. Ekkor épült szentélyének barokk, fiókos dongaboltozata, de tornya és sekrestyéje is az északi oldalán. A hajó tám pillérei nem egy vonalban állnak, ebből Gosztonyi Gyula az egykori sík mennyezetre következtetett. Az amúgy kiváló kirándulóhelyként számon tartott Duna-Dráva Nemzeti Park közelében fekvő település temploma önmagában nem sok középkori jegyet hordoz mai formájában, mellékoltárai, a szószék, az orgona és a keresztelőkút copf stílusúak.
Cserkút
 |
| Cserkút - © Fotók: Szakonyi Balázs |
A Pécs belvárosától mindössze 9 km-re fekvő Cserkút akár külváros is lehetne, de saját önkormányzattal rendelkezik. 1290 körül kerül említésre először a pécsi káptalan egyházi nemes tanúinak nevei között. 1332-ben Péter nevű papja 10 báni dénárt fizet a pápai adószedőnek, ebből is látszik, milyen kis településhez van szerencsénk, ugyanis ennél kevesebb adót fizető település nem volt Baranyában. Kelet felé néző szentélyű, egyhajós temploma a XII. században épült, tornyát a XIV. században emelték. Homlokzata délre nézett korábban. 1714-ben már fedél nélkül állt, 8 évvel később már boltozata is bedőlt. 1725-ben helyreállították, freskóit lemeszelték. 1732-ben a romos torony is renoválásra került. 1970-72-ben lett a templom korszerű módszerekkel feltárva és helyreállítva. Gyönyörű freskói miatt érdemes meglátogatni az épületet, továbbá innen Kővágószőlősön és Kővágótöttösön vezet keresztül az út Bakonya felé. A templom ajtajára kiírt telefonszámot tárcsázva könnyen előkeríthetjük az épület kulcsát.
Hetvehely
 |
| Hetvehely - © Fotók: Szakonyi Balázs |
Pécstől 26 km-re fekszik e alig 500 fős település, középkori templomának története homályba burkolózik. Dercsényi Dezső szerint a XIV. század első felében épülhetett, mivel a pápai adószedők 1332-35 között minden templomot meglátogattak. Ugyanakkor formái és alaprajza viszont XIII. századra utalnak. Csak 1542-ben egy adólajstromban szerepel először a falu neve. A gótika idejében épülhetett sekrestyéje és gótikus ablaka. Négyzetes szentélyével és urasági karzatával érdekes műemléki épület. A pécsi káptalan a XVIII. században helyreállíttatta a templomot, de 1883-ban új templom épült a közelben. A régi templom szénapajtaként, sekrestyéje füstölőkamraként szolgált, vastag zsíros korommal fedve az akkor még látható freskókat. Ezeket egyesek szerint leválasztották és konzerválták, de a II. Világháború alatt nyomuk veszett. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1973-74-ben a templomot restauráltatta. Az épület alapvetően zárva van, de kinyittatható a szomszédban lakók megkeresése útján.
Komló
 |
| Komlói templomrom |
A Pécstől 20 km távolságra, a Mecsek hegyei között található Komló valaha legjelentősebb bányavárosaink egyike volt, amely azonban csak a 20. század során fejlődte ki magát várossá. Az Árpád-korban a falu a pécsváradi bencés apátság birtoka volt, első említése 1256-ból maradt fenn. A pápai adójegyzék szerint Komlód település Gergely nevű papja 1333-ban 30 báni dénárt fizetett, ami közepes méretű falura és templomra enged következtetni. A hasmányi templomként is emlegetett, a hetvehelyi templomhoz hasonló épület romja a református temetőben található a kórház közelében. Szentélye négyzetes, tornya nem volt. Délre nyíló gótikus kapuja minden bizonnyal a XV. században készült, és nagy valószínűséggel sekrestyéje is ebből az időből való. Az egyházi „Canonica Visitatio” 1733-ban már csak romként tesz róla említést. Az 1955-ben végzett szakszerű állagmegóvás során rábukkantak a templom egykori keresztelőmedencéjére. A helyi múzeumban tekinthető meg.
Kővágószőlős
 |
| Kővágószőlős - © Fotók: Szakonyi Balázs |
A Pécstől 12 km-re található település közvetlenül Cserkút után, Kővágótöttös és Bakonya szomszédságában fekszik. 1290 körül említik először Szőlős néven. 1332-ben Dénes nevű papja 20 báni dénárt fizet, de 1333-ban már 48-at két részletben. Valószínűleg nagyobb falu lehetett abban az időben. A Rákóczi utcában található Sarlós Boldogasszonynak szentelt temploma építészetileg kiemelkedik az általános környékbeli falusi templomok közül. A XIII. században épült templomot 1512-ben átépítették, ekkor készült az évszámos felirattal ellátott déli kapu, sajnos ma már csak egy 1721-es egyházlátogatási jegyzőkönyvből ismerünk, kövei elkallódtak. A félköríves szentéllyel záródó, egyhajós, homlokzati tornyos templom szerencsésen átvészelte a török hódítást, 1729-ben még fal vette körül. 1763-1772 között barokk stílusban építették át, ekkor kapta csehsüveg boltozatát. A középkori épület legjobban a torony első két emeletén köszön vissza, román ikerablakaival és a téglából rakott pálcatagos választópárkányával, mely legszebben a torony északi oldalán maradt meg. 1974-79 között helyreállították a templomot. Belső berendezése barokk, illetőleg copf stílusú, de találhatóak itt műtárgyak a jakabhegyi kolostorból is.
Kővágótöttös
 |
| Kővágótöttös - © Fotók: Szakonyi Balázs |
Pécstől 13 km távolságban, Cserkút, Kővágószőlős és Bakonya szomszédságában található ez a kis település. A pécsi káptalan tulajdona volt egykoron a falu, 1332-ben papja 20 báni dénárt fizetett a pápai adószedőnek, ez alapján a legkisebb falvak közé tartozott. A török megszállást sikeresen túlélő Szent Miklós-templomot 1726-ban tatarozták, majd 1780-ban kapta meg barokk formáját. Bélletesnek tűnő kapuja felett három ablak nyoma látható, eredeti román stílusú formájában csak félköríves apszisa maradt meg. 1980-83-ban végezték a templom helyreállítását, ekkor kapta mai formáját. Ma hajója síkmennyezetű, a bejárati részen csehsüveg boltozatos kórus látható.
Magyarürög és Patacs
 |
| Magyarürög - © Fotók: Szakonyi Balázs |
Magyarürög és Patacs, két középkori falu melyek 1931-ben egyesültek Mecsekalja néven. 1950-ben azonban beolvadt Pécs városába, így ma már csak városrészként hallhatjuk ezeket a faluneveket. 1225-ben Bertalan pécsi püspök az Ürög feletti hegyen (a mai Jakab-hegy) építette fel kolostorát pálos remetéknek. Ürögön volt már egy XII. század végén épült ágostonos kanonoki kolostor, de ez a tatárjáráskor leégett. Ürög plébániája 1333-ban 28 báni dénár adót fizetett. A ma álló templomnak látszólag csak félköríves szentélye középkori eredetű. Téglából épült főpárkányának ívsoros része a málomi temploméhoz hasonlatos. A XVIII. században építették át jelentősen az épületet, ekkor készült gúlasisakos tornya és a jellegtelen előcsarnok homlokzata előtt.
 |
| Patacs - © Fotók: Szakonyi Balázs |
A patacsi Szent Márton-templomról még ennyit sem tudunk sajnos. Védőszentje Szent Miklós volt az Árpád-korban, a Boldogságos szűznek szentelt templomot építtetője, Kelemen egyházi nemes 1334-ben átadta a jakab-hegyi kolostornak. A homlokzati toronnyal ellátott egyhajós épület négyzetes szentélyű, mely minden bizonnyal középkori eredetű. Nyugati karzata is gyanús, hogy középkori eredetű lehet. 1864-ben, majd 1902-ben újra átépítették a templomot. A jakab-hegyi kolostor tetőzetét 1880 körül szedték le, hogy ne tudjanak rablók tanyázni falai között, azóta teljesen elromosodott. Szép erdei kirándulóhely napjainkban.
Málom
 |
| Málom - © Fotók: Szakonyi Balázs |
Málom falu valaha különálló település volt Pécstől délre, de 1950-től Pécshez csatolták és ma már csak városrészként szerepel. 1290 körül említik a községet, 1332-ben 20 báni dénárt fizetett papja egyházi adó gyanánt. Közepes méretű falu lehetett, minden bizonnyal 1559-ben is, amikor a pécsi káptalan birtoka volt. Az egyhajós homlokzati tornyos Szent József temploma ma egy kertvárosi lakóövezetben található a Szaturnusz utca elejében, egyes részei XII. századi eredetűek.1721-ben zsindellyel fedett kőépületként írja le a canonica visitatio. Az 1973-75-ben történt restaurálás során megállapítást nyert, hogy a szentély és a hozzá csatlakozó boltszakasz román stílusú, a hajó boltozata pedig gótikus. Ekkor tárták fel a gyönyörű freskórészleteket is, amelyek ma láthatóak a templomban. Ezek alapján három építési periódus figyelhető meg az épületen. 2009-ben és 2011-ben végeztek a templomon tatarozást. A román, gótikus és barokk stílusjegyeket hordozó épület csak szentmisék alkalmával látogatható szombat esténként és vasárnap délelőtt.
Mánfa
 |
| Mánfa - © Fotók: Szakonyi Balázs |
Mánfa Pécstől 14 km-re Északra található a Mecsek hegyei között. A középkori település nem a mai helyén, hanem Nyugatabbra, a templom környékén állt. Ma Komlóhoz tartozik. Írásban nem említik a települést, de Sarlós Boldogasszonynak szentelt temploma egyértelműen a XII. században épült át először, mint ahogy az, az 1973-as falkutatásból kiderült. Ekkor kapta egyenes záródású szentélyét, miután félköríves apszisa elbontásra került. A XIV. században újra átépítették, ekkor kapta Nyugati kapuját, legközelebb 1742-ből van adatunk a helyreállításával kapcsolatban. 1937-ben Gosztonyi Gyula állíttatta helyre, majd 1974-75-ben elnyerte mai formáját az épület. Híres, széles körben népszerűségnek örvend az épület, mely csodásan megőrizte középkori arcát. A templom belseje ritkán tekinthető meg, ha valami rendezvény folytán kinyitják.
Mecseknádasd
 |
| Mecseknádasd - © Fotók: Szakonyi Balázs, légifotó: Pazirik Informatikai Kft. |
A Pécstől 30 km távolságban található Mecseknádasd több műemléki épülettel is kecsegteti az odautazót. A közelben fekszik a Réka-vár romja, Óbánya, továbbá a falu fölé magasodó Schlossberg rom is, de a település igazi kincse a 6-os út egy festői kanyarjában feltűnő középkori templom. Egy 1235-ös oklevélben Szent László templomként említett épülettel azonosítja a szakma többnyire, bár egyesek szerint ez Püspökszentlászlóra vonatkozik inkább. A községről már 1296-ban említést tesznek. 1330-ban már a tolnai főesperesség egyik plébániája, ezért jelentősebb temploma lehetett a településnek. A török megszállás után német telepesek kerülnek a környékre, akik Szent Kilián tiszteletére szentelik a templomot. 1721-ben Szent Istvánt tekintik a templom patrónusának. 1723-ban felújították. 1771-ben azonban barokk templom épül a faluban, innentől kezdve napjainkig temetőkápolnaként funkcionál. A templom 1969-es helyreállítása alkalmával végzett falkutatás jelentősen növelte ismereteinket az épület építéstörténetéről. A XIII. század folyamán a kisméretű, egy hajós, egyenes szentélyzáródású templomot toronnyal és sekrestyével egészítették ki. A XIV. század elején bővítették az épületet, hajóját és szentélyét megnagyobbították. Ekkor készültek a félköríves záródású ablakok, a kis osszárium és a csúcsíves kapu. A XV-XVI. században támpilléres fallal vették körül a templomot, talán ekkor épülhetett a támpillérekkel megtámasztott sarkú négyzetes torony a templomtól 6 méterre, délre. Az ásató régész XIV. századinak keltezte. Az épületben színes freskók maradványai láthatóak. A Schlossberg rom eredetileg egy XIV. századi, háromhajós templom volt, nyugati homlokzata elé még ugyanabban a században egy tornyot építettek. A török inváziókor ebből a templomból építették ki a várukat a megszállók.
Nagyharsány
 |
| Nagyharsány - © Fotók: Szakonyi Balázs, Szakonyi Tamás |
A Pécstől 35 km-re fekvő Nagyharsány nem csak a közelben zajlott döntő ütközet miatt érdekes település. Már 1235-ben említik Kisharsányt és Nagyharsányt, a Buda felé haladó nagy hadi út menti két települést. Harsány Domonkos nevű papja 1332-ben 50 báni dénárt fizetett a pápai adószedőnek, ebből is látható, hogy szinte mezővárosias jellegű, jelentősebb településről beszélünk. A közeli Szársomlyón valaha vár is magasodott, melynek építésére IV. Béla adott engedélyt a tatárjárást követően. A török hódoltság alatt reformátusok kezében volt a templom, majd 1560 körül az Unitáriusoké. Itt zajlott a két felekezet közötti prédikátorok híres disputája. 1723-ban bár elpusztult templomként említik, 1756-57-ben karzatokat építenek bele, 1782-ben megépül körítő fala. A XIX. században többször renoválták, 1896-ban összeomlott a tornya, de 1900-ban újjáépült. 1973-75-ben került műemléki helyreállításra. Az épületben a falkutatás során jelentős mennyiségű középkori falazat bukkant fel, többek között egy román kori nyugati karzat két pillérének helye, mely arra enged következtetni, hogy ezt a templomot is nemesi család építtette. A gyönyörűen bemutatott középkori falrészletek mellett, a szentély gótikus bordáit színes festés, falait fekete vonalakkal keretezett, zöld-piros késő reneszánsz ornamentika díszíti.
Oroszló
 |
| Oroszlói temetőkápolna |
Pécstől 27 km távolságra fekszik Oroszló, melynek bár középkori temploma már nem áll, de annak részei beépítésre kerültek a később, a XIX. század végén épült új templom szerkezetébe, úgy, mint a gótikus kapuja például. A helyszínen maradt szentélyből a barokk korban temetőkápolna lett, és azóta is áll. Romantikus neogótikus homlokzat zárja az említett egykori szentélyt, az épület a temetőben található.
Pécs
 |
| Pécsi Bazilika - © Fotók: Szakonyi Balázs |
A középkori Pécs egyházi építészetét tudatosan nem szeretném ebbe az írásomba belefoglalni, mert az mind építészeti színvonalában, mint jellegében teljesen kiemelkedő a környék falusi templomai közül. Ezért ennek egy külön írást szentelek majd. Pécs egykori templomai közül sokat már csak rom formájában tekinthetünk meg, vagy már úgy sem, megérdemlik a kiemelt figyelmet!
Pécsvárad
 |
| Pécsvárad - © Fotók: Szakonyi Balázs |
Pécstől 20 km távolságra található ez a hosszú múltra visszatekintő városka. A Mons ferreus, azaz a Vashegy lábánál fekvő település a megye egyik legjelentősebb egyházi létesítményét, az 1015-ben alapított, és 1038-ban felszentelt bencés apátságot rejti magában. 1332-ben az apátság 10 márka pápai adót fizetett, ami 2400 báni dénárral azonos összeg. Az apátsági vár kiépülésére most nem koncentrálunk, mert Pécsváradon két középkori templom is van, amely figyelmünk fókuszpontját képezi. 1930-tól kutatják/restaurálják a várat, melynek temploma lakóházként funkcionált a török kor után. Az északi várfalhoz simuló, kisméretű, két szintes templomot Ferenczy Károly az 1959-es helyreállításkor 3 hajós templomként rekonstruálta, mely a tihanyi altemplomhoz hasonlatos. A templomból nem csak értékes kőfaragvány töredékek kerültek elő, de gyönyörű freskórészletet is rejt apszisának fala. Pécsváradon az apátsági templomon kívül még három templomot említenek a középkori oklevelek, de ezekből ma már csak a Mindenszentek temploma áll, a mai temetőkápolna. Alapítója Domoszló herceg, Aba Sámuel fia, akit itt is temettek el. Az épületet először 1320-ban említik, 1333-ban 40 báni dénár adót fizet. Tornyát a XIV. században építhették hozzá, ekkor épülhetett a sekrestyéje is. A barokk harangtorony a török hódoltság után, az 1730-as években készült, Konrad Zinzendorf kölni érsek renoválási munkálatainak idején. Az egyhajós, négyzetes szentélyű templomot nem rég állították helyre, csak temetésekkor látogatható.
Siklós
 |
| Siklós - © Fotók: Szakonyi Tamás |
Pécstől 28 km-re délre fekvő település, csodálatos várral, török dzsámival, és természetesen középkori templomokkal, nevén nevezve őket, a várkápolnával és az egykori ferences templommal. Siklóst 1251-ben említik először, amikor a Kán nemzetségbeli Siklósiak birtoka. Ekkor a karinges ágostonosoknak állt itt egy kolostora, azonban ennek pontos helyét nem ismerjük, a fallal körülvett város délkeleti sarkában helyezkedett el. Siklós egyházának papja 1332-ben 1 márkát fizet adó gyanánt, ami mezővárosi nagyságra és ahhoz illő méretű templomra enged következtetni. A várkápolna a XIV-XV. század táján épülhetett, míg a XVI. században reneszánsz elemekkel bővítették. A magyarországi gótikus építészet ezen gyöngyszeme csodás freskókat is tartogat a látogató számára. A ferences templom a külső vár déli falához támaszkodó kolostorhoz tartozott. A jellegzetes ferences építészeti jegyeket magán hordozó épület támpilléres szentélye még gótikus. A barokk stílusban átépített templom a falkutatások során gótikus ablakokat fedett fel, melyeket a felújítás után bemutattak. A szentélyt gyönyörű freskók borítják. Minden nap 18:00-tól vannak szentmisék, ilyenkor biztosan nyitva van a templom.
Szilágy
 |
| Szilágy - © Fotók: Szakonyi Balázs, Szakonyi Tamás |
Pécstől 20 km-re fekszik Szilágy, Szent Kereszt Felmagasztalása temploma középkori eredetű, a falu fölé magasodó dombon áll szabadon. A falu nevét a pécsváradi apátság alapítólevele 1015-ben már említette Zylag néven, 1276-ban már állt temploma. A XII-XIII. században építhették, de a XIV. században gótikus stílusban átépítették. A XVIII. században szentélyét elbontották, és bővítették a templomot átépítve azt késő barokk formában. A barokkos jegyeket viselő klasszicista torony 1832-ben épült, a sekrestye 1948-ban. A templom egyeztetés alapján látogatható, amelyet telefonon lehet megejteni.
Túrony
 |
| Túrony - © Fotók: Szakonyi Balázs |
Pécstől 20 km-re délre fekszik Túrony, melynek nevét az oklevelek 1207-ben említetik először Turul néven. A feltárások alapján már a XIII. században állt a temploma. Az épület keleti része megmaradt ebben az eredeti állapotban. A tető akkoriban valószínűleg síkfödém volt fazsindellyel borítva. Déli falára először három, majd a nyugatra történt bővítést követően újabb két lőrés ablak került. A ma is látható sokszögzáródású, gótikus szentély a XIV. század harmincas éveiben épülhetett. 1706-ban rác katonák gyújtották fel a faluval együtt a templomot is, amelyet csak 1726-ban kezdtek el felújítani. Barokk stílusú tornyát 1827-ben építették. 2000-2006 között újították fel utoljára az épületet. A nyomokban még freskótöredéket is rejtő épület látogatható nap közben.
Bibliográfia:
Dercsényi Dezső - Baranya középkori templomai
Rövidesen folytatom írásom, ezúttal a határon túli baranyai templomokkal:
Diakóvár, Eszék, Nekcse, Nekcseszentmárton, Valpó,
