2016. július 26., kedd

Máré vár - a Mecsek rejtett ékköve 2.

2016-ot írunk, és elérkezett az ideje, hogy újra elővegyem a Márévárról készített modellemet. Ezt nem csak a Pazirik Kft-nél rendelkezésemre álló technikai újítások és erőforrások indokolták, de idő közben Buzás Gergellyel aprólékosan átrágtuk a vár rekonstrukciójának kérdését. A kezdeti elképzeléseim többnyire naiv hibáktól hemzsegtek, bár kiváló alapot nyújtottak az új rekonstrukciós modell előkészítéséhez. A továbbiakban nem is szeretnék feleslegesen kitérni olyan kérdésekre, amit a korábbiakban már tárgyaltam, hanem szeretném bemutatni, hogy mi változott, és mivel indokoljuk mindezt. A vár modelljének felhasználásával animációs film is készül. Itt én inkább az érdekesebb technikai részletekre szeretnék kitérni, a többi attrakciót a Pazirik weboldalon lehet majd megtekinteni.

Máré vára XVI. század - elméleti rekonstrukciós kísérlet - Pazirik Informatikai Kft.

A legalapvetőbb változást a minőségi javuláson túl a terep jelentette. Ezúttal sokkal nagyobb területet készítettem el a vár környezetében, és sokkal pontosabban tartottam magam a valós terepvonulatokhoz. Ma már könnyű hozzájutni a tájak domborzatának 3 dimenziós felhasználású fájl állományához, így azt csak némileg kellett módosítanom a helyszíni bejárás alkalmával, amikor kollégáimmal felmértük a terepet, és légi felvételt készítettünk a várról. A helyszíni kőzet és a talaj gondos szemügyre vételén túl magával a várhegy alapkoncepciójával is el kellett némileg időznöm. 

Máré vára XVI. század - elméleti rekonstrukciós kísérlet - Pazirik Informatikai Kft.

Az alapvető hiba az eredeti modellemnél az erdő, amely ma is borítja a várhegyet. Ez anakronisztikus, mivel a középkori várak körüli területet nagy igyekezettel irtották. A középkorban ez a várhegy teljesen kopasz volt. Ennek ismeretéhez elég a kor hadászati logikáját figyelembe vennünk. Mit ér az erősség, ha az ellenség egész a falakig tud sűrű erdőben rejtőzve osonni? Nem is beszélve arról, hogy a fákra felmászva belátnak, vagy belőnek a várba. Harmadrészt pedig kiváló faanyagot biztosítana az ostromhoz a vár közvetlen tövében az erdő a támadók részére. Arról már nem is beszélve, hogy a vár a völgyet ellenőrizte, ergo rá kell látnia a védőknek a völgyre. Nem is ragozom tovább az ügyet... 

Máré vára XVI. század - elméleti rekonstrukciós kísérlet - Pazirik Informatikai Kft.

A környező hegyekre a korra jellemző helyi fafajok kerültek, kocsányos tölgy és bükk. A völgybe kis erdei út és patak is került, mely ma is ott folyik. A középkori források alapján, Magyaregregy külterületén 18 középkori elpusztult faluról tudunk. A községtől, mintegy 5 km-re emelkedő Várhegy csúcsán épült a vár, nem kizárt, hogy a várhegy tövében akár több kisebb falu is létezett. Én ezeket nem jelenítettem meg, mert a rekonstrukció szempontjából irrelevánsak.

Máré vára XVI. század - elméleti rekonstrukciós kísérlet - Pazirik Informatikai Kft.

Maga a vár egyik legszembetűnőbb változása a vakolt fal, ami fehérre van meszelve. Nos, ez nem különleges dolog, hisz minden várat igyekeztek hasonlóan védeni a fagytól és a csapadéktól, ráadásul presztízs szempontból sem utolsó látvány a napfényben vakító fehér vár. Az épület körül latorkertként szolgáló cölöpsornak vannak régészeti nyomai, ezért ez felkerült a modell köré. Ugyancsak a cölöplyukak sugallják, hogy a külső vár kaputornya fából épült és nem kőből, csak a farkasverem volt kifalazva, ahogy ma is látható. Gergely értelmezése szerint a külső vár védelmi rendszere egy két toronnyal megtámogatott pártázatos kőfal, ami mögé cölöpsort verve földtöltés szolgált járószintként. A vár mai terepviszonyai alapján ezt nehéz elképzelni, mivel az alsó vár régészeti ásatásaikor elhordott nagy mennyiségű föld nem lett visszahordva a „helyére”. A további cölöplyukak alapján megsaccolható a faszerkezetű gazdasági épületek pozíciója és mérete.

Máré vára XVI. század - elméleti rekonstrukciós kísérlet - Pazirik Informatikai Kft.

Újabb szembetűnő újdonság a várfalak pártázatán konzolosan túllógó fa védőfolyosó, ami fazsindelyes nyeregtetővel van ellátva. Ennek létét a falsíkon kívülről látható gerendafészkek sugallták. A belső kaputorony magassága így indokolt, hogy a várfalak magasságáig felérjen, és így a kaputorony és a várfalon lévő kapu is egy szintre kerül. Indokolttá vált a fa szerkezetű lépcső, amely egy felfalazott farkasvermen keresztül vezetett a kaputoronyba. Ebben újabb farkasverem volt, amit egy középső tengelyen elbillenő híd zár le. A belső várfalon azonban már nem volt felvonóhíd, csak egy kétszárnyú vastag tölgyfaajtó. 

Máré vára XVI. század - elméleti rekonstrukciós kísérlet - Pazirik Informatikai Kft. Figurák: Digitális Legendárium

A belső vár épületeit Gergely nagy bizonyossággal felvázolta az ásatási rajzok figyelembevételével. A pécsi kőtárban található gazdag reneszánsz faragott kőanyag alapján ablakkereteket és ajtókereteket is tudtunk rekonstruálni. A korábbi elképzelésekkel ellentétben a zárt erkély részeként azonosítható darabok valójában inkább egy díszes kályha részei voltak. A gyönyörű faragott kőanyag arra enged következtetni, hogy a várban nem aprózták el a státuszt hirdető díszítéseket, így bátran helyeztünk a korban elterjedtnek számító bronz csúcsdíszeket a tornyok tetejére, bár ezek hitelességére nincs konkrét bizonyítékunk.

Máré vára XVI. század - elméleti rekonstrukciós kísérlet - Pazirik Informatikai Kft. Figurák: Digitális Legendárium


A modell legfontosabb újításait mind felsoroltam, ezeken felül csak apróbb esztétikai jellegű újítások történtek, illetve a XVI. századnak megfelelő öltözékkel pár embert is elhelyeztem a kompozícióban, ezekért köszönet a Digitális Legendáriumnak. A projektről további információkat a Pazirik weboldalon lehet találni: ITT

Források: 
G. Sándor Mária: Adatok Márévár építéstörténetéhez (Műemlékvédelem 1966/3) HA. 1.614
H. Nándori Klára: Márévár helyreállításának terve (Műemlékvédelem 1966/3) HA 1.614.

Szakértők: 
Buzás Gergely