2014. július 20., vasárnap

Máré vár - a Mecsek rejtett ékköve



A Mecsek hegységben számos vár és erődített hely romját ismerjük, ezekhez rengeteg gyermekkori élményem fűződik, hisz pécsi lévén sokat jártunk kirándulni ezekre a helyekre. Ezért is választottam ki Máré várát elsőnek, hogy rekonstrukciót készítsek róla. A kezdetleges modellt nem régiben átnéztem, és modern szlenggel élve "felpimpeltem" egy magasabb minőségi elvárásoknak megfelelő szintre.


Máré vár - XVI. század vége - elméleti rekonstrukció

A Magyaregregy községtől mindössze 5km távolságra található Máré vár ma is álló épület, ódon falai a hegyen keresztülmenő hadi utat voltak hivatottak biztosítani. Előtte a helyén római kori őrhely volt, tehát története nagyon régre nyúlik vissza. Nem akarnék a vár történelmi adatainak leírásába belemenni, hisz írásomnak a célja sokkal inkább a rekonstrukció munkafolyamatának ismertetése, mint az amúgy wikipedián vagy a varak.hu oldalon megtalálható történeti áttekintés. 


Máré vár - XVI. század vége - elméleti rekonstrukció

Építéstörténeti szempontból megállapíthatjuk, hogy a vár falai konzerválódtak az első formájában (első írásos említése 1316-ból való), és az építését követő századokban minimálisan építették át. Az 1526 és 1537 közé keltezhető reneszánsz stílusú átépítés valószínűleg nagymértékben csak a palotaszárnyat érintette. A 16. századi rác-török átépítések leginkább a külső védműveket érintették, ekkor épülhetett a rondella, amiről ágyútűz alatt lehetett tartani a hegyoldalt. A területen feltárt cölöplyukak azt mutatják, hogy a vár külső fapalánkkal is meg volt erősítve ezzel egy alsó várat képezve. 


Máré vár - XVI. század vége - elméleti rekonstrukció

Bár a törökök javították és továbbfejlesztették az erődítéseket, végül valószínűsíthetően lőporrobbanás okozta a pusztulását. Az 1950-es évek végén feltárták és konzerválták, azóta is karban van tartva, és egy kiváló célpontja lehet a vár egy mecseki kirándulásnak.


Máré vár - XVI. század vége - elméleti rekonstrukció

Rekonstrukciójának elkészítése nem ütközött komolyabb problémába, hiszen falainak nagy része különböző magasságokban ma is áll. Azért választottam a XVI. század végi állapotot, mert erről az építési korszakról rendelkezünk a legtöbb információval.  A palotaszárny a középkor során reneszánsz stílusban átépült, amiről a fennmaradt töredékek tanúskodnak. A Bakics család címerét ábrázoló kőlelet segít a kormeghatározásban, de pontos képünk nincs a palota kinézetéről. Egy reneszánsz ajtókeret is előkerült a leletek közül, ami ugyancsak erre az átépítésre utal.


Máré vár - XVI. század vége - elméleti rekonstrukció

Mivel a vár még a puskaporos lőfegyverek kora előtt épült, jellegzetes zömök falai fedett pártázatos védőfolyosókra engednek következtetni, a belső udvaron szűken összezsúfolt épületek küllemére sok lehetőség nem képzelhető el. Mivel kisméretű, nem túl gazdag várról van szó, szinte biztos, hogy fazsindely fedésűek voltak az épületek.


Máré vár - XVI. század vége - elméleti rekonstrukció

Ha Pécs, vagy Komló környékén szeretnél kirándulni ez a vár egy kiváló úti cél lehet, s bár már az idő eljárt felette a rekonstrukciós ábrák segítenek visszaadni a hangulatát, milyen is lehetett Máré vár a középkorban. Ha nem is pont ilyen, de valami hasonló.


Máré vár - XVI. század vége - elméleti rekonstrukció
Források: 
G. Sándor Mária: Adatok Márévár építéstörténetéhez (Műemlékvédelem 1966/3) HA. 1.614
H. Nándori Klára: Márévár helyreállításának terve (Műemlékvédelem 1966/3) HA 1.614.

2014. július 18., péntek

Kószavár - a pécsváradi motte



Mielőtt bárki azt gondolná magában „Nahát, tényleg így nézett ki a Kószavár?”, elébe vágok és sietve elmondom: a várról szinte semmit nem tudunk. Így az én rekonstrukcióm is a fantázia műve, a kor motte építészetének egy lehetséges formája. Cseke György tollrajza ihletett meg, a hasonlóság nem véletlen.

Kószavár - Pécsvárad (XI. század - elméleti rekonstrukció)

A Pécsvárad közvetlen közelében fekvő várhegy a 6-os főút mellett terül el.  A várdomb platója 12 m x 18 m méretű, és körülbelül 25-30 méter magas. A domb belsejében lévő mélyedés arra enged következtetni, hogy egykor a dombtetőn egy torony állhatott. Régészeti ásatás nem történt a területen, egyetlen kutatója Sándorfi György volt, aki 10 m x 15 m méretűre becsülte az épületet.

Kószavár - Pécsvárad (XI. század - elméleti rekonstrukció)

A domb nyugati oldala egy széles platóba megy át, ami arra enged következtetni, hogy ezen az oldalon lehetett a vár bejárata. Sándorfi György motte típusú várak közé sorolta, de ezt egy romantikus elmélettel kötötte össze, miszerint brit hercegek építtették a várat 1022-ben, amikor a Magyar királysághoz menekültek. Ez azonban sajnos a legkevésbé sem valószínű. Másik elmélete szerint Kószavár a még gyermek II. (Vak) Béla számára épült. Ezt sem támasztja azonban semmi alá. Egyes kutatók szerint csak egyszerű faváracs volt, vagy őrtorony. Akármi is volt, a XI. század és a XIII. század között épült és még az Árpád korban el is pusztult.

Kószavár - Pécsvárad (XI. század - elméleti rekonstrukció)
Mindenesetre én úgy döntöttem maradok a motte mellett, és nem klasszikus angol stílusú „motte and bailey” várat csináltam, hanem egy szerényebb, inkább őrposzt jellegű épületet. A 3 emelet magas masszív faépületnek csak az alapja készült kőből, hogy a homokos talajon stabilan álljon. Erre régészeti adat nincs, tehát feltételezés ez is. Kéményt is ez a kő alap miatt kaphatott csak az építmény a munkámban, de alapvetően a faváraknál nem volt jellemző ez a csak később elterjedő fűtési megoldás. Bevallom, ez inkább esztétikai szereppel bír esetemben.

Kószavár - Pécsvárad (XI. század - elméleti rekonstrukció)

A pécsváradi apátság mindössze pár kilométerre fekszik, Szent István király alapította 1015-ben. Alapítólevelében felsorolták az apátságot ellátó környékbeli falvakat is. A Kószavár azonban csak rejtélyes, a helyiek között szájhagyomány útján továbböröklődött szó, írásos nyomát nem ismerjük. A német nyelvű kultúrában a Török-domb név maradt fenn a helyszín kapcsán, a legenda szerint török akasztófa volt rajta.

Kószavár - Pécsvárad (XI. század - elméleti rekonstrukció)

A Kószavár nem egy hihetetlenül izgalmas épület, nem sokat tudunk róla, de ha tudnánk, akkor is jelentéktelennek tűnik a rangosabbnál rangosabb hazai várak sorában. Mégis, engem elvarázsol az Árpád kor ködbe vesző mecseki tája, és a kis primitív helyőrség látványa, ahogy kiemelkedik az őszi fák lombkoronájából. Köszönet Mihályi Zsoltnak a segítségért a háttér technikai kivitelezésénél!

Kószavár - Pécsvárad (XI. század - elméleti rekonstrukció)